10 pontos UX audit weboldalad jobb teljesítménye érdekében

0
175

Mi az az UX?

A felhasználói élmény, angolul UX fókusza azon van, hogy megismerje egy digitális termék, jelen esetben weboldal potenciális célközönségét, azt, hogy milyen igényeik, szükségleteik, céljaik vannak. Teszi mindezt annak érdekében, hogy olyan weboldalakat fejlesszünk, amelyek a célközönségre vannak szabva és használatuk elégedettséget és ezen keresztül elköteleződést épít ki a cég irányába.

Ahhoz, hogy magas felhasználói élményt érjünk el, a weboldalnak az alábbi kritériumokat kell teljesítenie:

  1. hasznos – a weboldalon található információk relevánsak a látogató keresésével, eredetiek és kielégítik a user igényeit
  2. használható – a weboldal segíti a látogatók annak céljainak teljesítésében, legyen az egy vásárlás, információ szerzés vagy akár egy kapcsolatfelvétel
  3. szerethető – a weboldal arculata, képi anyagai és design elemei pozitív érzelmeket váltanak ki a látogatóból
  4. megtalálható – a weboldal a keresőrendszerekből elérhető
  5. elérhető – a weboldal a teljes célközönség – akár látássérültek – számára is elérhető
  6. hiteles – a látogató hitelesnek találja és bizalommal fogadja a weboldalon talált információt

Mit nevezünk UX auditnak?

Az UX audit egy olyan weboldal elemzési módszer, amely a felhasználói élmény oldaláról megközelítve veszi górcső alá a site-ot és listába szedi azokat a részeket, amelyek gyengén teljesítenek és javításra szorulnak.

Az UX audit során végzett weboldal elemzés kimenete egy olyan jelentés, amely nem csak a talált hiányosságokat részletezi, de javaslatot is ad a javításukra. A javítások elvégzésével a weboldal teljesítménye nő, több ügyfelet és ezen keresztül bevételt termel a cégnek.

Az alábbiakban nézzük, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amelyeket egy weboldal UX elemzés során érinteni kell:

1. Reszponzívitás

A nemzetközi statisztikák valahol 2014-2015 környékére tették azt az időszakot, amikor a mobilról jövő látogatók aránya túlsúlyba került az asztali gépek használóival szemben. Ez az arány most még 2019-ben sem teljesül minden iparágban, különösen nem Magyarországon, de a szakemberek egyetértenek abban, hogy manapság már csak eszköz független, vagyis reszponzív weboldalakat szabad fejleszteni illetve azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek ilyen weboldallal, sürgősen át kell állniuk.

Ha nem reszponzív a weboldal, akkor mobilon rosszul jelenik meg, amely súlyosan csorbítja az oldal felhasználói élményét. Éppen ezért a weboldal elemzés egyik első pontja a reszponzívitás tesztelése kell legyen.

2. Sebesség

A weboldal sebesség is az előző pontban említett mobil használattal van összefüggésben. A statisztikák rávilágítottak arra, hogy a mobilt használó látogatók sokkal türelmetlenebbek az asztali gépet használókkal szemben. A weboldal betöltődésének sebességével kapcsolatban a kritikus idő valahol 3-4 másodperc környékén van. Ennél hosszabb betöltődési idő esetén drasztikusan nő az elkattintók száma.

A weboldal elemzés során több olyan szoftverre is támaszkodhatunk, amelyek kerek-perec megmutatják, hogy a site hogyan teljesít a sebesség terén.

3. Megtalálhatóság

Furcsa, de nem meglepő párhuzam van a SEO és az UX között. Ugyanis ha egy weboldal nem található meg a legfontosabb kulcsszavaira a keresőkben, akkor a látogatók nem jutnak el hozzá, ami a weboldal részéről egyértelmű gyenge felhasználói élményt jelent, hiszen nem tudja megvalósítani a neki szánt célokat, pláne nem tudja teljesíteni a látogató információ igényét.

Éppen ezért a magas felhasználói élményhez a jó megtalálhatóság, vagyis a magas szintű SEO is hozzátartozik.

4. Navigáció

Egy 5 pontból álló weboldal esetében nem sok ajánlást tudok írni a navigációval kapcsolatban, mert ezen nem nagyon van mit elrontani. De egy komplex, több tucat menüpontból álló site esetében már komoly tervezést igényel egy olyan navigáció összeállítása, ahol logikus sorrendben és csoportosításban jelennek meg a menüpontok és elnevezésük pontosan reflektál a bennük található tartalomra.

A weboldal elemzés során a navigáció pontban tehát a menüpontok csoportosítását, működését, elnevezését, konzekvens megjelenítését és sorrendjét szoktuk elsődlegesen megvizsgálni.

5. Szövegezés

A weboldal képi elemei mellett elsősorban a szövegek azok, amelyekre a látogató támaszkodik az információ szerzés során. A szövegekkel szemben a legfontosabb elvárások, hogy megfelelő mennyiségűek, relevánsak, szakzsargontól mentesek és könnyen érhetőek legyenek. Ha így van, akkor az nagy mértékben javítja a felhasználói élményt.

Ennek ellenkezője az, mikor egy 5 pontból álló felsorolással próbálja meg a cég pl. a szolgáltatások leírását letudni. Ez nem az a szint, ami alapján most 2019-ben egy látogató az adott céget választani fogja.

6. Olvashatóság

A weboldal látogatók szkennelve olvasnak. Ez azt jelenti, hogy a szöveget átgörgetik és szemük az alcímeken, kiemeléseken akad meg, és ha ott valami érdekeset találnak, akkor részletesen beleolvasnak a szövegbe, majd görgetnek tovább.

Ez a szkennelve olvasás hatással lett arra, ahogy a weboldal szövegeket formázni, strukturálni kell, mert a cél, hogy igazodjunk ahhoz, ahogy a látogatók az információt befogadják. És ha a látogató szkennelve olvas, márpedig úgy fog, akkor úgy kell tagolni és formázni a szövegeket, hogy ezt meg tudja tenni.

A sorkizárt, formázás és kiemelés nélküli ömlesztett szöveg olvasásába a látogató sokszor bele sem kezd, így az információ nem jut el hozzá, ergo csökken a felhasználói élmény.

7. CTA

A CTA a call to action szavak rövidítéséből származik és magyarul a kissé esetlenül cselekvésre történő felhívásként fordíthatjuk. A CTA-knak kulcsfontosságú szerepük van a weboldal konverziója szempontjából és mint ilyen nagy mértékben hozzájárul a felhasználói élményhez azáltal, hogy vezeti a látogatót a konverziós útvonalon, így segíti a céljai megvalósításában.

A weboldal elemzés ezen szakaszában azt vizsgáljuk, hogy a megfelelő pontokon el vannak-e helyezve olyan CTA nyomógombok, amelyek az előbb említett konverzió megvalósításában segítik a látogatót.

A CTA-k színe, felirata, formája, sőt még a környező elemektől való távolsága is befolyásolja a konverzió mértékét, ezért megtervezésük során kiemelt figyelmet kell szentelni nekik.

8. Képek

A weboldalon felhasznált képeknek is van hatásuk a felhasználói élményre, ugyanis kimutatták, hogy egy laikus látogató is képes nagy biztonsággal megkülönböztetni egy vásárolt stock fotót egy saját képtől. Az pedig már nem meglepetés, hogy a cég saját képeinek sokkal nagyobb bizalmat tulajdonítanak a látogatók, mint az idegen forrásból vásárolt képeknek.

Az üzenet ez alapján egyértelmű: a weboldalon szereplő stock fotókat mindenképpen le kell cserélni saját képekre annak érdekében, hogy a felhasználói élményt növeld.

9. Bizalomépítő elemek

A weboldalak látogatói egy termék vagy szolgáltatás kiválasztása során nagymértékben támaszkodnak mások véleményére. Ennek pszichológiai magyarázta többek között az, hogy saját döntésünket is alátámasztjuk illetve igazoljuk azzal, ha a többség véleményét követjük. Illetve ha a döntés mégsem bizonyulna jónak, akkor kvázi a többséget lehet okolni, ezzel levéve a felelősséget saját vállunkról.

A bizalomépítő elemek nem csak mások véleményét, de egy sor egyéb elemet is bevetnek annak érdekében, hogy a látogatóban kialakuljon egy olyan bizalmi szint, amely elégséges elköteleződést biztosít a kritikus döntések, pl. vásárlás meghozatalához.

Bizalomépítő elemek egy weboldalon az alábbiak:

  • ügyfél ajánlások
  • tanúsítványok
  • esettanulmányok
  • ügyfél logók
  • cégünkről számokban
  • közösségi média elérhetőségek

A hatékony weboldalak ezen bizalomépítő elemek közül többet is bevetnek a magasabb felhasználói élmény megvalósítása érdekében.

10. Kapcsolat felvételi lehetőségek

A weboldal elhagyások egyik vezető oka, ha a látogató nem találja meg a kapcsolat felvételi lehetőségeket az oldalon. Sok site-nál tapasztalom azt, hogy csak egy kapcsolati űrlap van, de e-mail címet vagy telefonszámot már nem tüntetnek fel annak érdekében, hogy egy meghatározott kommunikációs csatornába tereljék a leendő ügyfelet.

Azt gondolom, hogy ez rossz megközelítés, mert ha a látogatónak fontos, hogy telefonon beszéljen valakivel a cégtől vagy e-mail címre van szüksége, mert szeretné, hogy nyoma maradjon a levelezésnek a saját számítógépén és ezeket a lehetőségeket nem kapja meg, akkor sok esetben elkattint, így egyáltalán nem lesz belőle ügyfél.

Az ajánlások nem véletlenül mondják, hogy minél többfajta kapcsolat felvételi lehetőséget kell megjeleníteni az oldalon, hogy a látogató ki tudja választani közülük a neki szimpatikusat. Legyen …

  • telefonszám
  • cím
  • e-mail cím
  • térkép
  • közösségi média elérhetőségek
  • chat
  • e-mail küldő form

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here